Monthly Archives: június 2012

Ki az a Martin Margiela?

12 kedd jún 2012

Posted by in divat, kultúra

≈ Hozzászólás

Címkék

, ,

Idén télen a H&M újabb designer kollekciót dob piacra. A spanyol Inditex, azaz Zara által már megelőzött eldobhatódivatóriás most az avantgarde képviselőjével szűri össze a levet. De ki az a Martin Margiela?

A belgák kineveltek néhány nagy nevet már az antwerpeni szépművészeti akadémián : Dries Van Noten, Ann Demeulemeester és ugyanebből a generációból jött Martin Margiela is. Már korábban írtam róla, hogy tornacipői a párizsi dandy-k kedvence és bukósisakokat is firkált már tele a Ruby számára.

    Ann Demeulesteer top

Dries  Van Noten kabát

  Martin Margiela futurista dorkója a Yoox-on

Martin Margiela-ról talán sokan nem tudják, hogy a nagymúltú luxus cég, a Hermès női kollekcióját tervezte 1997-2003 között. Akkor a nőiességet zsákszerű ruhák alá rejtette, úgy tűnt, anti-divatos darabjait nem a piac kedvére, hanem önmaga örömére rajzolta. Párhuzamosan saját márkáját a Maison Martin Margiela-t is vezette emellett a Szajna folyó jobb partján (Rive Droite). Ma már csak árveréseken látni a Hermès számára készített kreálmányait, illetve talán néhány használt-luxus ruha boltban lehet velük összefutni. Elfogulatlanság nélkül mondom, hogy jobb is.

Aztán 2003-ban, az amúgy nem nagyon mutatkozó belga designer megvált a Hermèstől és az addig független, saját márkája a Maison Martin Margiela pedig a Diesel kezébe került. Azonnyomban felduzzasztották a pici céget: 3000 nm-es régi iskolát csináltak meg boltnak Párizsban, a 7 dolgozóból többször tíz lett, a régi beszállítókat is mind kidobták.

A Maison Martin Margiela koncepciója nagyon érdekes, eléggé avantgardiste. Sacha Guitry defíniciója alapján az igazi párizsi divatba tökéletesen belefér: “vagy 15 évvel van lemaradva vagy 15 nappal van előbbre.” És tényleg így is van, hiszen a webboltja pont úgy néz ki, mintha a 1997-ben csinálták volna meg, “rendes” boltjaiban az eladók pedig a szocializmus idejére emlékeztető, fehér, egyenes szabású vászonköpeny uniformist hordanak. A H&M-mel közösen pedig 15 nappal előrébb jár mindenkinél, hiszen úgy látszik, aki it akar lenni, annak ma már kötelező recept a svéd óriással egy kollekciót tervezni.

A franciák a legstílusosabbak

11 hétfő jún 2012

Posted by in divat

≈ Hozzászólás

Címkék

,

A ShopStyle divatportál látogatói szerint a franciák öltözködnek a legstílusosabban.  A másfél millió havi egyedi látogatószámmal bíró oldal által meghirdetett nem reprezentatív felmérésre németek, angolok és franciák válaszoltak. A kérdéseket több különböző kategóriában tették fel. Második helyre az olaszok futottak be, bronzérmet pedig az angolok akasztották le. Azt hiszem ez a sorrend senkit nem lep meg, bár 17  százaléka az angol szavazóknak azt gondolja, hogy ők maguk a legrosszabban öltözöttek az öreg kontinensen. Hát igen, van önkritika, pedig ott van Stella McCartney, volt Alexander McQueen is, és Paul Smith is rendben van, ami a férfi divatot illeti. Kate  Middletown-nak mint divatikon hercegnőnek lesz mit behoznia!

A franciák titka lehet, hogy az, hogy mindig van/volt egy fiatal, felkapott divattervezőjük, aki még ha nem is jó, akkor is rettenetesen sokan mellé állnak? Ilyen például most Isabel Marant, akit végérvényesen  megismert a világ a sokat kritizált magassarkú tornacipőjéről, amit végül Kína és az összes nagy divatház is lemásolt.

Jó hír, hogy a megszokottól eltérően nem a magyarok végeztek a legutolsó helyen, de azért ne bízzuk el magunkat! A legroszabbul öltözött ország idén a fenti felmérés szerint Románia lett.

Mi melyik divattervezőnkre lehetünk büszkék, aki a legnagyobb hatással volt a magyar öltözködési kultúrára? Nálunk vannak divatikonok, akik a magyar ízlésvilágot képviselik? Kik ők?

Helmut Newton, a sokkoló divatfotós

06 szerda jún 2012

Posted by in divat, kultúra

≈ Hozzászólás

Címkék

, ,

Tudom, hogy nagyban zajlik a Roland Garros és ott ülnek az esőben a jegyekért komoly csatákat vívott nézők, de én már csakazértis másról fogok írni. Mindig szerettem az ellentmondásokat: Prince basszusgitárosára hasonlító agysebészeket vagy a rasztafürtös pénzügyben dolgozó ifjakat, a kőfaragó matek-fizika tanárokat. Valami ilyesmi lehetett Helmut Newton is a divatfotósok között. Egy alak, aki elkezdett divatanyagokat fotózni, ami mindenre hasonlított, csak arra nem, amiről addig azt hittük, divatfotók. Newton nem a Quelle katalóguson nőtt fel, az már biztos. Nem is akart ő panelproliknak képeket gyártani, ezért mélyen meg volt győződve róla,  szegényen hal meg. Meg is kérdezte barátnőjétől, June-tól, mikor megkérte a kezét : “Hozzám jössz akkor is, ha egész életünkben szegények leszünk?”

Mivel akkoriban nem kedvezett az európai szél a Neustädter nevűeknek, ezért a melegebbi és távolabbi ozzie éghajlatra költözött  Helmut mielőtt Párizsba került volna fotósként. Persze Párizs, ahogy az jó szokásához illik, nem fogadta be egyből az idegen anyagot, azaz ki kellett érdelmenie, hogy itt bárki is legyen, így jó móresre is tanította a VOGUE és kirúgta! Ejnye még ilyet, hogy mást fotózunk, mint, amit mi mondunk!? Az ELLE így nagy kegyesen befogadta a megnemértett divatfotóst, és elkezdte gyártani sorozatban az abszolút “déplacé”, magyarul provokatív divatfotóit: studión kívül, az éjszakában, állomásokon, krokodil szájában, mélygarázsokban, és nyíltan vállalta, hogy a voyeur és szadomazo anyagok a kedvencei, amiben a nő domináns, felszabadult, független, az erős amazon. A szexuális forradalom köszön vissza a képeiről és a ma oly divatos porno-chic irányzatot is az ő nevéhez fűzik. De Helmut-ot mégis az óriás meztelen csajfotóiról ismerjük, de csak azért mert ma már nem a meztelenségük sokkol, hanem a szőrrel fedett nemiszervük.

Szóval ajánlom mindenkinek ezt a fantasztikus kiállítást, amit a nagy tehéncsarnokban lehet megtekinteni, ahová a helyi gazdák hozzák el a jószágot, a tetején egy jó nagy üvegtető van, onnan is meg lehet ismerni, ott van a folyó mellett. Franciául az elegáns Grand Palais nevet viseli.  Június 17-ig lehet menni, de csak azért írtam most róla, mert eddig sorba kellett állni vagy két órán keresztül. Ma már nincs sor és nyitva van este 10-ig.

Jó kultúrálódást!

A plisszelt művészete

05 kedd jún 2012

Posted by in divat, kultúra, muveszet, stilus

≈ Hozzászólás

Címkék

Rakott, azaz pliszírozott a francia plissé szóból került át a magyarba. Igazából pliszírozottnak kellene mondani, de a köznyelvben mégis a rakott terjedt el, én meg csak plisszeltnek nevezem, szabadon fordítva. Ennyit a nevezéktani problémákról. A plisszelt, idén nyáron nagy kedvenc lett és dobogós helyet foglal el a csipke után, bár méltánytalanul nem sokat foglalkozunk vele. Talán mert annyira utáltuk kisdobosként a sötétkék rakott szoknyát?

Elsa Schiaparelli és Miuccia Prada, akiket a 20. század nagy divattervezőiként tartunk ma is számon, a rakott darabokat beírták a divattörténelembe. Elsa a szürrealizmusért, Miuccia pedig a posztmodern képzőművészeti irányzatokért rajongott, így ők ezt a formavilágot ruhán a plisszeltben találták a legjobbnak kifejezni. Azóta ikonikus darab lett a Prada rakott ruhája, ezt jól mutatja az is, hogy az augusztus 19-ig tartó new york-i MET Prada és Schiaparelli kiállításon is szembejön velünk.

Nade, mi a helyzet a mai rakott anyagokkal? Ahogy egy rádióinterjúmban már nyilatkoztam, a rakott egy praktikus és modern választás lesz nyárra, anélkül, hogy hasonlítanánk egy legyezőre. Hiszen, ugyanúgy mint a csipkénél, a plisszeltnél is az a lényeg, hogy bőven elég, ha egy részlet rakott. De az sem ízlésficam, ha egy teljesen rakott ruhát húzunk fel idén, egyszínben vagy motívumokkal megnyomva. Nekem a Dior Pret á porter-jéből idén a narancsszínű plisszelt muszlin ruha lett a kedvencem.

A geometrikus motívumok ezen az eleve geometrikus formán a lehető legmodernebb választás.

A rakott nemcsak a romantikusoknak és a moderneknek való, bátran lehet kombinálni lezseren egy földig érő hosszú szoknyát pl. egy laza pólóval, ujjatlan bőrdzsekire hajazó mellénnyel, vagy akár egy bodyval és egy ballerinával.

 Ki-ki a saját képére formázhatja ezt az anyagot, ami végre nemcsak egy hordhatatlan trend, hanem praktikusan ott takar, ahol kell.

Kirakatkörút

04 hétfő jún 2012

Posted by in divat

≈ 1 hozzászólás

Címkék

, , , , ,

Párizsi kirakatkörúton jártam a híres Avenue Montaigne-on, ahol az egyes luxusmárkák fő boltjaik találhatók, így az itteni kirakatoknak csak a képzelet szabhat határt. A luxus színháziassága már itt megmutatkozik, sőt még előbb is: a szerencsésebb üzletek nemcsak kirakattal, hanem ízléses előkerttel is rendelkeznek, természetesen kovácsoltvas kapuval, ami egyenesen csalogat, hogy betérjünk az akár egy egész műemlék épületet elfoglaló üzletbe.

A “szerencsétlenebbeknek” csak egy ilyen előudvarka jutott, kert nélkül, de azért ők sem panaszkodnak és inkább ezt is ízlésesen alakítják ki.

Most pedig nézzük meg mi van a kerítés mögött. Prada a vintage amerikai életképekhez nyúlt, és az Úton film premierjéhez a Cadillac és a töltőállomás most remekül is passzol.

Louis Vuitton-nál a hajtogatott papír ingek hatalmas virágmotívumokra emlékeztető gallérjai idézik fel az idei nyári divat  egyik főszereplőjét, a csipkét.

A Fendi-nél az egyszerűség elvét követték el nagy sikerrel. A keret modern, a táskák még mindig a régiek.. kivéve azt a két kakukktojást, ami fémből készült. 

Diornál a gyermekek jólfésülten és romantikusan rohangálnak az álomvilágban, igaz itt nem látszik a fejük, de valahogy ezt tudom hozzáképzelni a látványhoz. Édesanyjuk pedig mindeközben sikkesen vonul a vállalati ülésre vállra akasztott Lady Dior táskájával és az elengedhetetlen plisszelt szoknyában. Szandálkájuk pedig kígyőbőrből van. A kirakat háttere a párizsi kommunista párt székházában lett fényképezve.

Vajon a Chanel-nál direkt rosszul tették fel a bábuk kézfejeit vagy ez is a dizájn része?

Kétbalkezes Chanel manöken

A Chanelnél több élet  és vidámság szorult a spanyol márkába, a Loewe kirakatába:

És végül Louis Vuitton párizsi flagship áruházánák mindig káprázatos kirakata a több méter magas üveg mögött a Champs Elysées és a George V sarkán. A sárga náluk most a divatos és a hullahopp karikát pörgető leány.

No meg a piros Alma.