• A blog
  • Kapcsolat
  • Szószedet
  • Personal Shopping
  • nightlife
  • shopping
  • divat
  • Gastro
  • Hogyan?
  • kultúra

Párizsi jelentés

~ divatról, luxusról, kultúráról – Párizsból

Párizsi jelentés

Category Archives: muveszet

A plisszelt művészete

05 kedd jún 2012

Posted by Párizsi Jelentés in divat, kultúra, muveszet, stilus

≈ Hozzászólás

Címkék

Prada

Rakott, azaz pliszírozott a francia plissé szóból került át a magyarba. Igazából pliszírozottnak kellene mondani, de a köznyelvben mégis a rakott terjedt el, én meg csak plisszeltnek nevezem, szabadon fordítva. Ennyit a nevezéktani problémákról. A plisszelt, idén nyáron nagy kedvenc lett és dobogós helyet foglal el a csipke után, bár méltánytalanul nem sokat foglalkozunk vele. Talán mert annyira utáltuk kisdobosként a sötétkék rakott szoknyát?

Elsa Schiaparelli és Miuccia Prada, akiket a 20. század nagy divattervezőiként tartunk ma is számon, a rakott darabokat beírták a divattörténelembe. Elsa a szürrealizmusért, Miuccia pedig a posztmodern képzőművészeti irányzatokért rajongott, így ők ezt a formavilágot ruhán a plisszeltben találták a legjobbnak kifejezni. Azóta ikonikus darab lett a Prada rakott ruhája, ezt jól mutatja az is, hogy az augusztus 19-ig tartó new york-i MET Prada és Schiaparelli kiállításon is szembejön velünk.

Nade, mi a helyzet a mai rakott anyagokkal? Ahogy egy rádióinterjúmban már nyilatkoztam, a rakott egy praktikus és modern választás lesz nyárra, anélkül, hogy hasonlítanánk egy legyezőre. Hiszen, ugyanúgy mint a csipkénél, a plisszeltnél is az a lényeg, hogy bőven elég, ha egy részlet rakott. De az sem ízlésficam, ha egy teljesen rakott ruhát húzunk fel idén, egyszínben vagy motívumokkal megnyomva. Nekem a Dior Pret á porter-jéből idén a narancsszínű plisszelt muszlin ruha lett a kedvencem.

A geometrikus motívumok ezen az eleve geometrikus formán a lehető legmodernebb választás.

A rakott nemcsak a romantikusoknak és a moderneknek való, bátran lehet kombinálni lezseren egy földig érő hosszú szoknyát pl. egy laza pólóval, ujjatlan bőrdzsekire hajazó mellénnyel, vagy akár egy bodyval és egy ballerinával.

 Ki-ki a saját képére formázhatja ezt az anyagot, ami végre nemcsak egy hordhatatlan trend, hanem praktikusan ott takar, ahol kell.

Share this:

  • Twitter
  • Facebook

Tetszett a bejegyzés?

Tetszik Betöltés...

Christian Louboutin a Crazy Horse vendégrendezője

07 szerda Már 2012

Posted by Párizsi Jelentés in kultúra, muveszet

≈ Hozzászólás

Címkék

Crazy Horse, Louboutin, YSL

Christian Louboutin a piros talpú tűsarkú cipők megálmodója március 5-től a híres párizsi kabaré, a Crazy Horse vendégrendezője lesz három hónapon át. Azt már eddig is tudtuk, hogy a táncosnőket Louboutin sarkakon csodálhatjuk esténként, de úgy látszik ennyivel nem elégszik meg a provokatív cipőtervező.

Crazy Horse a meztelen sikk temploma, amiben nagyon jó ízléssel válogatott csodaszép hölgyek adnak elő színvonalas sztriptízt. Azt mondják, hogy Párizsban itt vannak a legjobb nők (meg a Porte Maillot előtti buszmegállóban, ahonnan transzfer buszok indulnak a Beauvais reptérre különböző kelet-európai úticélok felé) és ez nem csak egy urbán legenda. Volt szerencsém többször is az esti táncos programhoz és Beauvais buszon is utaztam már…

Louboutinról pedig az a hír járja belső körökben, hogy a piros bőrtalp, ami a márka DNS-e lett, a titkárnője ötlete volt, de Yves Saint Laurent ezt úgy látja, hogy ő alkotta meg a piros színű ismertetőjelet. Mindenestre nők milliói sóvárognak egy pár Louboutin tűsarok után (főleg Carrie Bradshaw óta).

Mi más születhetne ennek a két nagy legendának a közös munkájából, mint egy provokatív revű, Tűz címmel? Négy különböző darabból álló programban a hip-hop és a barokkos reneszánsz díszletek között olyan eredeti zenékre táncolnak a lányok, amelyikből egyet például David Lynch írt.

Ha prokováció, akkor legyen provokáció a javából : szerzetes ruhába bújtatott csupasz test, magassarkú csizma és végtelenbe vetített keresztény kereszt. “Ez a kép a kettősségről, a saját szexualitásunk elfogadásáról szól”- mondja a cipőkészítőmester, akit egy Francisco de Zurbaran festmény mély miszticizmusa ihletett meg. De ebben nincs semmi újdonság, hiszen Alain Bernardin a Crazy alapítója már megálmodott egy hasonló konnotációt a 80-as évek elején, amiben szerepeltek apácák és koporsók is, habár ezt a showt akkoriban hamar levették a programról.

Louboutin egy régebbi revűt is újragondolt, amiben egy űrhajó fedélzetén két flitteres lábbelibe bújtatott démon lejt buja táncot. Eddig semmi fura nincs benne, de Louboutin ötlete alapján a lányok ezt a mókát egy leszbikus csókkal pecsételik meg.

 Azt vallja, hogy “a lábak, a combok és a fenék nyelvezetével, minden érzést ki lehet fejezni”. Ezért például jól meg is aerobikoztat hat lányt  12 centiméteres tűsarkakon.. Minden elismerésem, csajok!

Share this:

  • Twitter
  • Facebook

Tetszett a bejegyzés?

Tetszik Betöltés...

Jean Dujardin – Jani a kertből

27 hétfő feb 2012

Posted by Párizsi Jelentés in kultúra, muveszet

≈ Hozzászólás

Címkék

99 frank, beigbeder, Brice de Nice, Jean Dujardin, mozi, Némafilmes, Oscar

Szóval olyan egy kicsit János Akertből Hollywoodban, mint a tulajdon férjünk, aki minden nap jelen van az életünkben, minden nap letagadhatatlanul saját magát adja, akinek a legjobb performansza a kapcsolat kezdetén volt, és most hirtelen egy másik faluban egycsapásra felkapott lesz a mi legnagyobb meglepetésünkre

János Akertből, azaz Jean Dujardin magyarra fordítva, Oscar díjat vehetett át tegnap este a Némafilmes-ben nyújtott alakításáért. Jánosba már akkoriban belehabarodtam, amikor még senki kis színészfiú volt és míg nagyban ment a Guillaume Canet őrület, én kitartóan bíztam Jánosunk felemelkedésében. Szenttül meg voltam győződve róla, hogy ő a leghelyesebb francia színész Belmondo óta, de soha senki nem értette a vonzódásom.

Legnagyobb alakítását mégsem a Némafilmesben nyújtotta. Aki látta Brice de Nice-ot 2005-ben, annak ez a fekete-fehér film nem tartogatott semmiféle újdonságot (már ami a színészi teljesítményt illeti), hiszen János Akertből a Némafilmesben is csak Brice de Nice-t játszotta el. Se nem jobban, se nem rosszabbul. Dujardin az örök Brice marad, hosszú szőke tincseivel, aki nem tud szörfözni, de mégis az egész Cote d’Azur elhiszi róla, hogy tud. Brice vicces, sőt az egész film az, beszólásait Franciaország fejből idézi 12 éves kortól felfelé. Ez a valaha leforgatott legviccesebb filozófiai mélységeket súroló francia film az egyébként magyar származású James Huth-tól, ami óta Jean képtelen kibújni a grimaszokat vágó Belmondo-s szépfiú skatulyából. Láthattuk őt még Beigbeder egyik bestselleréből filmmé adaptált 99 frank-ban őrült reklámügynökségi kreatív igazgatót játszani, ami egy iszonyúan jó mozi volt hála a tehetséges Beigbeder alapműnek, de Akertből Úr itt is csak a már szokásos pofákat hozta, ismét hosszú hajjal. János a francia háztartások gyakori vendége, mert 13 éve az Egy fiú, egy lány szappanoperában ő a fiú és a felesége pedig a lány.

Amikor kijött a Némafilmes a párizsi mozikban, nem aratott túl nagy visszhangot, igazából nem is beszéltünk róla, mert az, hogy sor van a mozi előtt egy mindennapos dolog errefelé (ez a mozik rossz kialakításából, a helyhiányból, valamint a francia logikából adódik elsősorban). Akkor kullogtunk el csak megnézni, amikor az amerikaiak rákattantak, így hirtelen lényegesen karcsúbb lett a sor és éppen nem volt más érdekfeszítőbb program kiplakátolva. Kijőve az előadásról nem is értettük francia szemmel nézve a film nemzetközi sikerét: egy túl hosszú depresszió után, egy rövid végkifejlet egy bugyuta ötletben, a nagy kompromisszumban, hogy szteptáncossá avanzsál az egykor szebb időket megélt némafilmszínész.. húha, micsoda befejezés! Micsoda színészi alakítás Jean Dujardin-től, aki most nem a sárga trikójában grimaszolgat egy szörfdeszkával, hanem egy szmokingban egy kiskutyával a kezében!

Szóval olyan egy kicsit János Akertből Hollywoodban, mint a tulajdon férjünk, aki minden nap jelen van az életünkben, minden nap letagadhatatlanul saját magát adja, akinek a legjobb performansza a kapcsolat kezdetén volt, és most hirtelen egy másik faluban egycsapásra felkapott lesz a mi legnagyobb meglepetésünkre és ezért elkezdjük egyre jobban szeretni őt. A pszichológiában biztos van erre az effektusra egy megfelelő latin kifejezés. – “– Nade, Jani, még mindig szeretlek, gyere vissza, hallod?! Ugye nem fogsz ott valami csitrivel leállni?!”

Share this:

  • Twitter
  • Facebook

Tetszett a bejegyzés?

Tetszik Betöltés...

Randevú Modiglianival és Kislinggel – nálam

21 szerda dec 2011

Posted by Párizsi Jelentés in kultúra, muveszet

≈ 1 hozzászólás

Címkék

Kiki de Montparnasse, Kisling, Modigliani

A minap véletlenül ráakadtam egy könyvre, amelyből kiderült, hogy a párizsijelentés blog egy műveszettörténetileg nevezetes helyről íródik. Modigliani és Kisling ott festegetett, ahonnan én posztolgatok.

A 3 rue Bara épülete többek között Jules Pascin, Per Krohg Zborowski, Amadeo Modigliani, Rembrandt Bugatti és Moïse Kisling lakóhelyének és festőműhelyének adott otthont. A belvárosi lakás, amelyben lakom egykor Kisling műhelyéül szolgált és egyben találkozóhelye volt a kor meg nem értett és pénztelen, párizsi avant-garde festőművészeinek, íróinak, szobrászainak, költőinek, színészeinek, újságíróinak és modelljeinek.

Kisling “beérkezett” festő és nagylelkű lengyel zsidó lévén, gyakran háromnapos nagyszabású eszem-iszom és zenés dínom-dánomokat rendezett a nekem otthont adó négy fal között. Az utolsó emeletig vezető fa csigalépcsőt olyan vendégek koptatták, mint Brancusi, Chagall, Foujita, Poliakoff, Soutine, de Kisling itt örökítette meg Jean Cocteau-t és a parkettámat is, ami ma Genf-ben van kiállítva.

Kislinget szoros barátság fűzte Modiglianihoz, aki pár emelettel lejjebb lakott és gyakran járt fel hozzá nemcsak bulizni, hanem festegetni is, mert a hatalmas üvegtetőn keresztül ide mindig besütött a nap. Amikor az olasz festő fiatalon eltávozott az elők sorából, a lengyel barát fizette ki tartozásait. Modigliani-nak annyira nem volt semmire pénze, hogy egy tál spagettiért meg egy üveg chianti-ért adott egy-egy firkát, rajzot, képet Rosalie-nak, akinek a szomszéd utcában (Rue Campagne-Première) volt egy kis étterme. Rosalie-nál találkozott a kor neves modelljével, Montparnasse kiralynőjével, a kissé nagyorrú Kiki de Montparnasse-szal, aki olyan festőknek és fényképészeknek ült aktot annakidején, akiket a művészvilág a mai napig számontart : Man Ray, Foujita, Calder vagy Kisling. Így belegondolva, a híres múzsa többször megfordulhatott nálam, mind vendégként ruhástul, mind pedig modellkent, ruhátlanul. Kiki de Montparnasse alakja tehát színes vásznakon és fekete-fehér képeslapokon él tovább, a Crazy Horse kabaré táncosnői és én magam pedig rövidre vágott frizuráját viseljük. Hmm, hmm, csakis a véletlen műve lehet ez az egybeesés.. Nevét pedig egy amerikai fehérnemű-márka tette magáévá, aki ki-ki alapon selyemszatén bugyikat illetve egyéb izgalmas kiegészítőket kínál forró éjszakákra.

Kiki de Montparnasse alias Alice Prin

Share this:

  • Twitter
  • Facebook

Tetszett a bejegyzés?

Tetszik Betöltés...

Cimkek

2.55 Baccarat Balenciaga BeigBD beigbeder birkin bukósisak Cambon Cantine carla bruni Chanel Chloé cifonelli Coco Colette Converse Costes coty Crazy Horse Crillon Derrière Dior divat dj Dolce&Gabbana Farago fejhallgato Fendi french love férfi Gaspard Proust Gerard Darel H&M Helmut Newton hermès Hotel Costes kavé Kei kelly Kiki de Montparnasse Kisling Kong Kooples kávéház L'Oréal La Durée leopárd Longchamp Louboutin Louis Vuitton macaron mariage frères Missoni Miu Miu Modigliani Mulberry nike id No Comment oltony Palvin Barbara parfum party pierre hermé Prada párizs párizsi divathét Rolex sarkozy selyem speedy tea táska Vuitton YSL étterem

Legutóbbi bejegyzések

  • Utolsó bejegyzés?
  • A legkisebb és a legolcsóbb gyógyszertár
  • Kolbász és magastalpú
  • Vízi viselet James Bond lányoknak
  • A szalma örök

Legnépszerűbb bejegyzések & oldalak

  • A szafari támadása: hogyan hordjuk a leopárd mintát?
  • A párizsi nők végre törvényesen járhatnak nadrágban
  • Eclair az új macaron?

Archívum

  • 2014 december (1)
  • 2014 február (1)
  • 2013 július (1)
  • 2013 június (1)
  • 2013 május (2)
  • 2013 március (1)
  • 2013 február (2)
  • 2013 január (5)
  • 2012 december (1)
  • 2012 november (4)
  • 2012 október (1)
  • 2012 szeptember (4)
  • 2012 augusztus (1)
  • 2012 július (3)
  • 2012 június (5)
  • 2012 május (5)
  • 2012 április (5)
  • 2012 március (6)
  • 2012 február (11)
  • 2012 január (8)
  • 2011 december (9)
  • 2011 november (3)

Párizsi jelentés

Párizsi jelentés

Enter your email address to follow this blog and receive notifications of new posts by email.

Csatlakozz a 40 követőhöz

Kategóriák

SZERZŐI JOGOK

AZ OLDALON MEGJELENŐ ÍRÁSOK A SZERZŐ TULAJDONÁT KÉPEZIK. AZOK KÖZLÉSE VALAMINT RÉSZLEGES IDÉZÉSE, MÓDOSÍTÁSA, BÁRMILYEN NEMŰ MEGJELENÍTÉSE KIZÁRÓLAG A SZERZŐ ELŐZETES ENGEDÉLYÉVEL LEHETSÉGES.

Blogroll

  • 30 ans en Beauté
  • La femme
  • Les Insurgés
  • Sminkkel

Működteti a WordPress.com.

  • Követem Követem
    • Párizsi jelentés
    • Csatlakozz a 40 követőhöz
    • Already have a WordPress.com account? Log in now.
    • Párizsi jelentés
    • Testreszabás
    • Követem Követem
    • Regisztráció
    • Bejelentkezés
    • Tartalom jelentése
    • Honlap megtekintése az Olvasóban
    • Feliratkozásaim kezelése
    • Testreszabás sáv összecsukása
 

Hozzászólások betöltése...
 

    %d blogger ezt szereti: