Jól öltözöm-e rosszul? Nők.

Címkék

, , ,

Íme néhány személyes kedvenc, a teljesség igénye nélkül, a leggyakrabban elkövetett hibák következnek, ami a megjelenést illeti.

A magassarokfüggők

louboutin magassarkú

Az a féllel vagy eggyel nagyobb számú magassarkú. Életveszélyes küldetés, ahogy a lábfejünk előrecsúszik, a sarkunk és a cipő  között egy szakadékot hagyva maga után. Ezért, amikor megtaláljuk a márkát, amelynek méretezése pontosan illik a lábunkra, tartsunk ki mellette. Ha a cipő időközben tágul ki, mert olyan is van, akkor keressünk bele talpbetétet.

Hamis Louboutin.. sajnos egy cipőről lerí, hogy nem igazi. Ez pont olyan, mint annakidején – amikor még sportcipőben jártunk- Recebok-ot vettünk, mert igazi Reebok nem volt elérhető a piacon.

A túl magas sarkú cipő. Kalkuláljuk be, hogy vannak lábbelik, amiket nem sétálásra találtak fel, hanem valami másra, vagy a vörös szőnyegre. Nem minden kifutón hordott cipő alkalmas a járdán való kényelmes közlekedésre sem. Legyünk tekintettel arra, hogy a sarok magassága egyenesen és fordítottan arányos a megteendő út hosszával. Vagy legyen a táskánkban egy cserecipő, ha gyalogolni kell.

A szűk és rövid ruhák

A túl szűk szoknya és/vagy ruha. Szépséges, csak menni, illetve létezni nagyon kellemetlen benne. Nem feltétlenül az a szexi, ha minél több látszik a formánkból, na. Gyakran a sztárok is belebotlanak ebbe a hibába.

kim kardashian

A nagyon rövid ruha vagy szoknya. Egy bizonyos életkor felett és alatt  betiltanám. Van egy rövid periódus, amikor lehet, az pont az, amikor nem vesznek minket komolyan. Talán emiatt is? Mindenesetre ez a kép nemrég bejárta a világhálót, azóta Kaliforniában szeretnék élni, vagy egy olyan helyen, ahol elég a fürdőruha.

szoknya hossz

Ugyanide sorolható dekoltázs, amelynek mélysége egyenesen arányos az éveink számával. Túl egyszerű megoldás a figyelemfelkeltésre. Erről még nem láttam oktató képet.

Strasszland a nagy kedvencem!  A diszkógyöngy 21. századi leszármazottja a strassz. Amikor a körömtől elkezdve a karórán át, a karkötő és még a fülbevaló is strasszos, az a strassz-block.

080524_165515

A minta

Támad a leopárd! A leopárd minta még mindig divat. Viszont jól variálni nem egyszerű.. és az sem mindegy milyen az a leopárd minta. Ez a fejezet egy külön posztot is megér, de addigis itt nézegethettek képeket arról, hogyan lehet jól hordani a leopárd mintát.

A Louis Vuitton monogrammos öv-csizma-sapka-kalap-táska-napszemüveg együtt hordva. Nem árulkodik jó ízlésről, ha igazi, ha nem. Ugyanez másik monogrammos márkára is igaz.

A luxustest

balmain

Az idei nyári divat közszemlére teszi majd a hasunkat. A kilógó has, mint olyan egy tökéletes alakon is kihívó, nade, kerüljük inkább ezt a britek által egész évben kedvelt szokást, hacsak nem vagyunk tökéletesek azon a testrészen. Ellenkező esetben R. Rékát tudom ajánlani. Nagyon hatásos! A magas derekú nadrág is jó megoldás rövid topok esetén!

integető izom

Az integetőizom. Bizonyos kor felett bizony a karizmaink meglógnak, akkor is ha vékonyak vagyunk. (Tisztelet a kivételeknek!) Estélyeken, alkalmakkor, ahol csupaszon marad a váll és a kar nem árt valamilyen kis felsőbe, csipkébe vagy tüllbe csomagolni karunkat. Lassan A. Jolie is kipróbálhatná..

Műiesség

carla bruni

Műnek lenni, őrület! Zselés műköröm, hajhosszabbítás, műszempilla, szilikonmell, orrplasztika, szájfeltöltés stb vagy mindez egyszerre. Javaslok tenni egy sétát Párizs 17. kerületében, ahol az egy négyzetméterre jutó megoperált és megöregedett nők száma a legmagasabb. Elképesztő látványt nyújt már magában az arcuk, egy zombie-filmrendező simán tudna szereplőket castingolni innen. Szegény Carla Bruni is kezd már a hasonlítani a Bogdanoff fivérekre, hiába a kifogástalan ízlése.

Ide nekem anyám cuccait!

hermes

Ahhh, a másik véglet (szintén ugyanebben a kerületben), amikor  Hermès vagy egyéb nagyon drága táskát lóbáló 16-18 éves lányok hada lepi el a járdákat. Mostanában úgy lázadnak a tinik, hogy elcsenik a mamájuk cuccait? Vagy ez már nem is lázadás, hanem a kollektív irigység tárgyává válás a cél? Netán öltözzük túl a tanárainkat van programon? Mindenesetre nagyon nevetséges, ahogy így felszerelkezve eszik a junkfood-ot.

A hibák elkerülésének érdekében, tartsunk otthon egy jó tükröt és mindig legyen nálunk egy adag egészséges önkritika!

Reklámok

A divat dinamikája

Címkék

, , , ,

A divat furcsa egy világ: amitől tegnap ódzkodtunk, az holnapra a legnagyobb tendencia lesz és ami ma menő, az nemsokára ugyanolyan ciki lesz, mint előtte volt. Olyan gyorsan változik minden, hogy ha nem ezzel foglalkozol nap mint nap, akkor kimaradsz és fogalmad sincs, mi mikor in vagy out. Erre mondják, hogy valaki követi a divatot, azaz utánozza a trendeket. A divatban nem véletlenül alakulnak ki a főbb tendenciák: az öltözködés reagál a társadalomban végbemenő változásokra, egy bizonyos csoportnak a tömegtől való elkülönési igénye. Ők azok, akik megalkotják a trendeket és legelsőnek adoptálják azokat. A trendszetterek. Ezért van az, hogy minden országban egy kicsit más lesz az, amit divatosnak nevezünk, a globalizáció ellenére is.

louis-vuitton-arizona-muse

A minap megtudtam, hogy a táskát nem hordjuk már a könyökhajlatban! Meglepődtem, hiszen Victoria Beckham is így viseli irigylésre méltó Hermès szerzeményeit. Azonban Victoria Londonban él és ott provokál, nem pedig a francia fővárosban. A párizsi trendszetterek pedig abban a pillanatban változtatnak a szokásokon, amint valamiből plouc lesz. Plouc (ejtsd plukk), amely kifejezés a bretagne-i parasztokat illeti eredetileg, a mai nyelvhasználatban talán magától érthetődőnek, banálisnak, elcsépeltnek, sablonosnak értelmezhető. (pl. Párizst egy tipikus plouc az Eiffel-toronnyal meg a Montmartre-tal azonosítja.)  Tehát mondhatni, addig divat igazán valami, amíg csak páran hordják. Így lett a könyökön való táskahordás nemkívánatos és ennek esett áldozatul pl. a magassarkú tornacipő is, ami eredetileg Isabel Marant nagyon drága és kifejezetten merész alkotása. Azóta kínai tömeggyártássá fajult és elárasztotta a massmarketet.

isabel marant tornacipo

Azt hiszem a Louis Vuitton táska is a plouc-ok áldozatává vált. A divatház  demokratizációja lehetővé tette, hogy mindenki hozzájusson egy-egy igazi, vagy akinek ez nem ment, egy hamis változathoz. Így az is viseli, akinek igazából nem is kellene, mert ruhatárához, életkorához, anyagi helyzetéhez nem passzol. Az pedig nem viseli emiatt, aki megtehetné. Sajnos, nem tévedek, a márka legutóbbi divatbemutatóján a vendégkör sem a legválogatottabb new-yorki vagy olasz divatkozmopolita közönségből került ki, hanem Kelet-Európa és a BRIC (Brazília, Oroszország, India és Kína) országaiból. Ők ugyanis ma a legnagyobb felvevőpiac. Szóval ott az ún. európai divat a mérvadó, miközben a luxust szállító országok már rég máshol járnak divatügyben. Ezért lesz nagyon menő egyből az európai fővárosokba járkálni bevásárolni, mert akkor biztosan az itteni vonalat kapják az idelátogatók. Mondhatjátok, hogy az LV-nek van egy magasabb árkategóriája is. Igenám, de azt meg már csak nagyon kevesen engedhetik meg maguknak főleg Európában és aki már ennyit szánhat egy táskára, az a márkaimázst előtérben tartva választ ki egy modellt.. és nagy a valószínűsége, hogy egy konkurrens céghez megy, akit még nem szippantott be a demokratizáció ördögi köre.

egy kinai vuittonban

A párizsi lány látva az ázsiaiak tömkelegét tetőtől talpig LV-ben vagy Chanelben felöltözve pompázni, elteszi jó mélyre LV táskáját, örül magában, hogy jól megy a szekér a nagy divatházaknak és vesz valami másik feljövő márkát esetleg vintage-t a nagymama szekrényéből. Ezenkívül a metrón nem szeretné felhívni magára a figyelmet hatalmas ékszereivel, kibontott hajával, túl rövid miniszoknyájával és műkörmével. Nincs szüksége rá, hogy boldog-boldogtalan a nyomába eredjen és ajánlatokat tegyen, esetleg az erőszakkal kacérkodjon. Mert bizony van erre sok szomorú példa. Így a dressing-down, a geekgarçon manqué avagy boyish look, az antiszexi preppy look, vagy az androgén öltözködésnek a mai társadalomban nem véletlenül van létjogusultsága. Ráadásul a nemek közötti határok is kezdenek elmosódni errefelé, de erről már egy korábbi bejegyzésemben kitértem.

parizsi divatszerkesztok

Nem is látni a párizsi utcákon szaladgálni leányokat hosszú strasszozott műkörmökkel, mély dekoltázsú feszülős felsőben, amelyből szinte kibuggyannak a szilikon mellek. Sem leopárd mintát sok szörmével kiegészítve. Ha mégis találkoznánk ilyen járókelővel, ami előfordul, akkor vele ne franciául próbálkozzunk beszélgetésbe elegyedni.

“Parisian girls: making effortlessness an art form.”

És ez a mondat, mindenre igaz. Például sminkelésnél nem hangsúlyozzák minden pontját az arcuknak, csakis a lehető legszebb dolgot emelik ki magukon és a hibáikat korrigálják. A hajukat sem festetik mindenáron szőkére, inkább a spontaneitás, a tökéletlenség hívei, tudják úgyis, hogy az tetszik a legjobban a hozzáértő szemeknek. Nem a lehető legtöbb férfinak akarnak tetszeni, hanem csak annak a néhány potenciálisnak. A párizsi nő ezért tudja még mindig őrizni az elegancia elsőszámű pozícióját a nagyvilágban. Az már más kérdés, hogy ezt tudják is magukról, de azt hiszem, ez is ennek az imázsnak a része.

A magyar nő tehát divatos a maga magyar módján, de vannak elemek, amiket túlzásba visz és ami emiatt már unásig unott. Dehát ettől lesz pont magyar. A helyes út, ha merjük vállalni önmagunkat, azaz alakítsunk ki egy saját identitást és ne majmoljunk se franciát, se olaszt, se brittet, se amerikait. Magyar lookot, magyar járdára! 

Jól öltözöm-e rosszul? A férfiak.

Címkék

, ,

Eldöntöttétek, hogy divatosak szeretnétek lenni. Csak nem tudjátok, hogy kell. Díjazom az igyekezet, de hogy jobb legyen az eredmény, íme néhány 100% fashionpolice-biztos alapszabály, hogy ne magasfokon űzzétek a rosszulöltözködés művészetét.

Hegyes a cipőd orra és ráadásul még négyzetes is? – Totál kimentél a divatból. És ha még színes cipőfűzővel is tetőzöd, akkor aztán végképp.

hegyesorru cipoPanama kalaphoz napszemüveget húzol — pojáca look I. Így talán a gimis tinilányoknál lehet sikered. Ha így szeretnél öltözködni, akkor ajánlom kipróbálni tehetséged valamelyik aktuális televíziós kimittudban.

panama es szemuveg

Felhajtott gallérral hordod a rövidujjas polód – pojáca look II. Az unalmas burzsoá lookba beleviszünk egy kis macsót. Ráadásul a kevésbé keményített és jól szövött pamutból készülő egy idő után lefittyed.. de csak az egyik fele. Hagyd lent. Úgy nem annyira erőltetett.

polo

Hatalmas ékszer van a nyakad körül és úgy csajozol – netán olasz vizilabdázó vagy?

olaszvizilabdazo

Az öltönyt tornacipővel hordod – feka rappernek képzeled magad vagy Justin Biebernek?

oltonyestornacipo

Lábujjközös papucsban jársz a városban –  Az ujjakon göndörödő szőr és a körömgomba fantasztikus látvány! Még a legény is azt lesi, van-e neki! Csak ha tökéletes a lábad higiéniája, akkor engedd meg magadnak ezt a strandra jövet vagy menet. Különben látogass meg egy pedikűröst.

papucs

Kilógatva hagyod az inged egyik felét – ha jó az ing, ne rontsuk el! Hagyjuk vagy kint, vagy bent. Döntsük el.

ing kint is es bent is

Tengerpartra fecskébe menni  – tényleg annyira szeretsz úszni vagy csak az egyenletes barnulás miatt húzod fel? Te láttál már fecskét plázson? Vagy megint olasz lettél?

fecske es tenger

Garbót viselsz – elveszett művészlélek vs Steve Jobs? Ha erre még egy ballonkabátot is húzol, azt hisszük, hogy a 90-es években ragadtál.

garbo

Lazára hagyod a nyakkendőd – ilyen is csak az amerikai filmeken fordulhat elő! Az after-work partykon inkább vedd le és tedd a belső zsebedbe és hagyd nyitva a felső gombokat az ingeden.

viens à moi

Kedvenc nadrágod, amin a legtöbb zseb van – ez valamiféle magyar specialitás, ún. hungarikum? A világ más pontjain csakis munkások hordják.  Mindegy milyen cipőt húzol hozzá, mindegy az is, milyen menő A&F a pulcsid felette. DJ-k, fotósok, filmesek, handymanek megengedhetik maguknak munkaidőben, mert mindig millió kütyüt hordanak maguknál, de te?

zsebes naci

Végül engedjétek meg, hogy egyetlen képen felvonultassam a lehető legtöbb botlást.  Íme a mai napi nyertes :

total lookNemsokára jönnek a lányok is!

Hogyan ne jussunk lakáshoz Párizsban?

Címkék

,

Ünnepek előtt ajánlott leveles cetlit találtam a postaládában. Az esetek 98%-ában ez kellemetlen hír: ha a munkáltatótól jön, az általában kirúgást jelent, ha a főbérlőtől, az sem sok jóval kecsegtet, ha meg mástól, akkor pénzzel lóg az ember. Ezúttal a főbérlő nem bírt magával és úgy érezte fontos neki az ünnepek előtt tudomásunkra hoznia, hogy már csak 2013. július 6-ig élvezhetjük a festőműhely-szerű belvárosi loftunkat. (A főbérlőnek 6 hónapos felmondási időt szab ki a törvény, a bérlőnek 2 hónapot. Nem lett volna kedvesebb az újévben postára adnia a levelet?)

A jog az albérlő oldalán áll

Meg nem is. Úgynevezett troissixneuf, azaz 3-6-9 éves szerződés jön létre egy lakás bérlése esetén, ami azt jelenti, hogy 9 évig elméletileg nem sok aggodalom érhet minket, bérlőket. Havonta levonják a számláról a lakbért, viszont minden 3 éves fordulónál rezeghet a léc: akkor ugyanis dönthet úgy a főbérlő, hogy kitehet, de ahhoz igen nyomós és alátámasztott indokkal kell igazolnia ezirányú szándékát. Ilyen nagyon fontos indok az, amikor valamelyik családtagját szeretné a bérleményben elhelyezni. Akkor az albérlőnek kötelessége kiköltöznie. Misem egyszerűbb, mint erre hivatkozni? Arról van szó ugyanis, hogy a lakbér nem emelhető meg a szerződés 9 éve alatt (vagy csak minimális összeggel és az albérlő jóváhagyásával). Ráadásul, ha az albérlő nem fizeti a havi bérleti díjat, akkor sem lakoltathatja ki a főbérlő november és március között, ugyanis tél van. Ha tehát ezutóbbi emelni szeretne az áron, az csakis úgy lehetséges, ha a régi bérlőtől megválik és újra a piacra viszi a lakását.

Az érem másik oldala

Mindez nem hangzik rosszul, sőt ujjonghatnánk is, hiszen nehezen lehet a bérlőt kitenni! Csakhogy ennek ára van: mégpedig az, hogy rendkívül nehéz dolgunk lesz Párizsban lakást bérelni. A feltételek : az albérleti díj 3 szorosát kell megkeresni munkahelyen, azaz fizetési papíron, ha nincs ennyid, akkor valakinek kezességet kell vállalnia érted, aki 4x annyit keres, mint az albérleti díj összege. Ha nincs ilyen szülőd, vagy ha vállalkozó vagy, akkor legyen jó kapcsolatod a bankoddal és kérj banki garanciát. Hajrá! Magyarul, akinek nincs határozatlan időre szóló francia munkaszerződése, azaz nem beosztott egy cégnél, azt halálra szívatják, még akkor is, ha francia, vagy ha külföldi és mondjuk egy évet képes lenne előre készpénzben letenni az asztalra. Párizs az Párizs, kérem. Aki itt szeretne lakni, jobb, ha a cége helyezi ki és/vagy felesleges 6 számjegyű euróval rendelkezik a lehetőleg francia bankszámláján. Esetleg Erasmusos egyetemi hallgató.

Hurrá lakást keresünk!

És akkor következzen a bérleti díjról szóló fejezet (ha még nem kedvetlenítettem el mindenkit az idejejöveteltől).  Tegyük fel, hogy egy párnak, európai szemmel és mértékkel az 55-75 m² már elfogadható és ideális méret. Ez két kisebb szobát, egy nagyobb nappalit, konyhát és fürdőt jelent. Lehetőleg ne az alsó szinteken legyen, mert oda nem süt be a nap  és egyszerűbb betörni is. De ha már magasan van (gyakori az 5-6 emelet), legyen lift! És, ha lehet kérni, akkor ne a szomszédot kelljen nézni, ahogy este rámászik az asszonyra, aki elfelejtett függönyt venni.

Aztán dűlőre kell jutni a környéket illetően. Ne legyen túl messze a munkahelytől, legyen egy park a közelben, ne legyen túl sok bevándorló, inkább fiatalos környék legyen. Van ilyen, csak majd mindenki oda akar menni lakni, tehát egy ilyen lakás havi 1900-2200€-ban fog megállni, minimum. Aztán felmegyünk a weboldalakra és nyomkodjuk. Egy idő után elkedvetlenedünk, mert annyira nincs semmi ami ár-érték arányban elfogadható, hogy eljátszunk a gondolattal:

Mi lenne, ha vásárolnánk lakást?

Semmi. Ennyi havi törlesztés mellett legfeljebb 35-45m²-t tudnánk vásárolni Párizs belvárosában, 25 évre eladósodva, ugyanis 1 m² ára jobb környéken 10 000€ felett alakul. Befektetésnek sem érdemes venni ma már, – mondják azok, akik értenek hozzá, ugyanis az árak a csúcson járnak.

Mi lenne, ha gazdagok lennénk?

egy párizsi intérieur

Rendben, akkor játsszuk azt, hogy sok pénzünk van – és nem akarunk se belgák, se oroszok lenni, azaz továbbra is itt szeretnék adót fizetni, kedves  Depardieu – vajon könnyebb lenne-e úgy dűlőre jutni? Feltolom az árat a keresőben, hátradőlök, mintha megnyertem volna az ötöst a lottón. Tegyük fel, hogy venni akarok, nem bérelni. Rengeteg találat bukkan fel, egy kerületen belül több mint 190 lakás van 1 millió és 10 millió euró között eladó! Konstatáljuk, hogy tényleg elhúznak a gazdagok innen, nemcsak Gerard tett így. Végignézzük az összeset. Talán egy van, ami “megéri az árát” a többitől ennyiért többet vártam volna. Egy 4 millió eurós lakás hirdetése tele helyesírási hibákkal és borzalmas képekkel. Talán 4 milliótól felfelé kezdenek pár profi képpel illusztrálni és esetleg 4 mondatnál több leírást adni?

A must-of-luxury Párizsban

Naná, hogy parketta magyaros illesztéssel – olyan minimum kell, hogy otthonérezzem magam-, magas plafon, terasz és nem ám holmi futó balkon, amire egy széket sem lehet kitenni, kert és kocsibejáró, park közelében, privát környezetben. Ilyenből 10 millió felett már találhatunk. De ennyi pénzért is lehet borzalmakat kapni!? Nagy nehezen rábukkanunk egyre, ami minden szempontnak megfelel, de a berendezéssel egyáltalán nem vagyunk megelegédve 12,8 millió euróért. Két óra alatt egyet találtunk 10 és 55 millió euró között, ami tényleg minden elvárásnak megfelelt, de ennyiért azért már ízlésesebb is lehetne belülről, nem?!

Pfff. Micsoda időpocsékolás! Tulajdonképpen, ha gazdag lennék, akkor sem lenne könnyebb a helyzetem a lakáskereséssel, úgy is ugyanannyi komprimusszumot kellene hoznom, mint kisemberként! – nyugtázom  miközben jóérzéssel lehajtom a laptop tetejét.

Aki mindezek ellenére Párizsban szeretne lakni, ők itt bérelhetnek/vásárolhatnak :

www.pap.fr – magánszemélyeken keresztül

www.seloger.fr – ügynökségen keresztül

Daniel Feau Real Estate – presztízs lakások

Karácsonyi bevásárlás: a hülye, az arrogáns és az olasz

Vintage bolt, használt és új ruházat

Jónapot. Szeretnék egy pár tornacipőt, ami a német hadseregből való. Ott van hátul – válaszol az eladó lány, majd támasztja tovább az asztalt, meg sem mozdul. Hátramegyek. Magas fiatalember készségesen előkeresi a kívánt pár lábbelit. Tessék parancsolni. “Köszönöm. De Uram, az egyik 290 a másik pedig 295 mm-es..” Lehajol, fötör. Megtalálja a hozzá illő párt. Én erősen hezitálok, mert látom, hogy a cipőt már hordták jópárszor így az eladó belekezd a meggyőzésembe. “Tudja ez a cipő, a német hadsereg II. világháborúban használt tornacipője. Mi tőlük kaptuk meg a megmaradt készletet.”

Gyógyszertár (ún. parapharmacie, ahol felsőkategóriás dermatológia készítményeket is árulnak)

Jónevelten várom a sorom, hogy a kasszánál sorrakerüljek. Hatalmas felfordulás, senki nem tudja, hová álljon. Egy francia-párizsi hölgy fogad, köszönök, jónapot, már dugom is a kártyám, hogy fizessem a nem éppen alacsony összeget. A lány elkezdi pakolni egy nejlonzacskóba a termékeket. “Ne fáradjon.” – mondom miközben nyomogatom a gombokat a kártyalehúzós masinán. “Tegye ebbe a nagy szatyorba inkább.” – mutatok az egyik bevásárlótáskámra. Mire a kasszás kislány öntudatosan rámförmed: “Nahát, micsoda faragatlan maga! Máshogy is megkérhetne! Hát hol élünk? Mire én nem értve a szituációt. “Pardon? Ön eltévesztette a házszámot Mademoiselle, az ügyfél én vagyok. De ha Ön nem így gondolja, nyugodtan kifizetheti a számlámat és biztosan én majd meg is kérdezem kedvesen, hogy melyik táskába pakolhatok.”

Luxus outlet

Férfizokni fal előtt válogatok, miközben egy úr töltögeti fel áruval a lecsupaszított modelleket. Én pont azt rakom vissza, amit ő tölt fel. “Bocs, meggondoltam magam… Talán ez a mályva és viola színkombináció nem annyira fog tetszeni. Férfias férfinek vinném.” Mire nagy meglepetésemre visszakérdez: “Vannak még férfias férfiak?”“Vannak, de nem itt.. Keletebbre és délebbre még találni, de a franciáknak már a nők elvették a férfiasságukat.”   – “Egyetértek, – majd hozzáfűzi – én nápolyi vagyok és egy francia nőt vettem feleségül. 25 év munkáját vitte el a válás. De tudja, tulajdonképpen, ebben az országban minden nőnek és férfinak van szeretője.” – Pont, mint Olaszországban. – mondom mosolyogva. – “Igen, csak ott mindenki tud róla, nem rejtjük véka alá.” – majd rögtönöz egy kisjelenetet nagy mutogatva: “Helló, hogy van az asszony meg a család? És a kis… ?” 

Egy exportkislány vallomása

Szeretlek Párizs. Mindenért, amiért utállak is. Amiért pompás vagy és sznob, amiért nyűgös és hisztis, hideg és párás és folyton kitalálsz valamit, amivel meglepsz. Hihetetlenül idegesítesz és néha legszívesebben elhagynálak. Kidobnálak az ablakon a hülye világítótornyoddal együtt, csak tudjalak már a hátam mögött. De tudom, hogy örökké hiányozna valami Belőlem. A tökéletes férj vagy, mert tudom, hogy nem csinálnál soha túl nagy hülyeséget, tudom, hogy mindent pontosan kiszámítottál, mielőtt belefogtál volna, hogy semmit sem bíztál a véletlenre.

Szeretlek Magyarország. Mert szavak nélkül hívsz haza, mert mindig vársz, mert forró vagy és finom és mert nem változol. Mindig őszintén magadhoz ölelsz, a szemembe nézel és ilyenkor úgy érzem, újra kerek a világ és megáll az idő. Részemmé váltál és Nélküled nem is lennék teljesen önmagam. A tökéletes szerető vagy, könnyelmű, kiszámíthatatlan és emiatt rettenetesen vonzó. Bár haragszol rám, de valahol Te is tudod, hogy sokkal jobb ez így, ha csak a szép pillanatokat osztjuk meg egymással. Ne váltsuk egymást valóra. A hétköznapokat nem Veled akarom leélni. Csak ünnepelni szeretnék Veled, együtt örülni. Nem, nem nehéz a szívem a reptérre menet, Vecsésnél nem törik el a mécses, pontosan tisztában vagyok vele: azért szeretjük egymást annyira, mert sűrűn elhagylak. Könnyű azt szeretni, aki mindig elmegy.

De egyikőtök nélkül sem lennék boldog! Ne gondoljátok, hogy azért, mert “szolidan interflúgos” volnék. Egyszerűen nekem így teljes az élet. Ilyen bonyolult vagyok, hogy nekem minden kell egyszerre. Mérhetetlenül gazdag vagyok: nekem van itthonom és van otthonom is. Nekem az otthon az itt, az itthon pedig ott van.

A francia meló

Van az olasz meló és van a francia. A franciáról tudnék inkább beszélni nagyvonalakban, mert erről filmet lehetne csinálni, de az meg nem az én reszortom. Tegyük fel, hogy megrongálták a bejárati ajtónkat. Megesik az ilyen.

Először is, ehhez Biztosító kell. A biztosító pedig csak X összegig állja az ajtókicserélést. Ha X összegnél magasabb az ár, ami mindig magasabb valahogy, akkor a Ház biztosítójához kell fordulni, ami egy másik biztosítótársaság.  Ugye, ez így elméletileg nagyon egyszerűen hangzik, de a gyakorlatban kb egy éves adminisztrációs munka megkapni a zöld utat a házbiztosító társaságtól.

Majd kijön A cég. A cég, aki először is felveszi a méreteket és a színmintát, mert nem lehet ám akármilyen színű ajtó egy lépcsőházban. Párizs, az nem Balkán. Aztán se kép, se hang. Felhívjuk őket, hogy akkor hol vannak már. Ja, ők tele vannak munkával, mondják nyár közepén, augusztusban elmennek 4 hét szabadságra, így kapunk novemberre időpontot. Addigra elkészítik az ajtót. Egyszerű dolgot képzeljünk el, pozdorját, 1800 euroéért. Majd megérkeznek felszerelni az említett nyílászárót. Reggel 10-re várjuk őket, de befutnak 11.30-ra. Semmi elnézéstkérek. Leszerelik az egy éve összetört régi ajtót. Addig természetesen otthon vagyunk, nem megyünk be dolgozni, tehát fél nap szabi. Kint 5 fok van, a lakásba áramlik be a hideg levegő. Aztán kezdődik a tökölés : egy csövet szerelnek fel az ajtólapra hosszában, aminek egy földbe vájt lyukba kellene belemennie. Miért ott az udvaron és miért nem előre? Nem tudom. Aztán valami szerszám hiányzik – pont 12:45-kor – amikor is elmennek az autóhoz érte, előtte szólnak, hogy nagyon messze álltak meg. 13:30-ra újra visszaér a két munkásember. Gondolom elmentek szendvicsezni, hiszen ebédszünet van, az pedig szent itt. Majd nekiállnak levágni az ajtó hosszából.

Aztán közlik, hogy egy óra még a meló. Nekiállnak fúrni. Szuper, mondom, haladunk, meglesz ez! De az ajtó csak nem akar felülni rendesen. Akkor elkezdik rúgdosni előttem a fehér ajtót. Így sem megy fel jobban. Na, nagy nehezen  a helyén van az ajtó. Ekkor a lenti lyukba nem talál bele a vascső. Leszedik az egészet a francba. Erősen gondolokodom, hogy ne adjak-e nekik egy Hogyan szereljünk ajtót bénáknak c. könyvet.

Közlik, hogy hát nagy baj van, egy napi meló van vele. Megint el kell menni a kocsihoz. Én meg közlöm, hogy akkor kérem szépen tessék ezt megcsinálni nélkülem. Na jó, de akkor most hogy lesz a kulccsal? Keresek a házban egy nyugdíjast. Először telefonon odaszólok neki, csak úgy bekopogni nem illik. Odaadom neki a kulcsot, elmagyarázom neki a helyzetet, adok neki egy csekket, amit a szerelők kérnek előlegnek, mert van, hogy a biztosító nem fizet nekik. Higgyjem el? Elhiszem. Az ajtó felkerül a nap végére,  de kívülről nincs lefestve a levett színre. Felhívjuk őket, hogy akkor most mi van? Természetesen azt egy másik cég csinálja, A festő. Keressünk egy festőt, aki szintén kijön majd két hónap múlva? Hívjuk hozzá a biztosítót, hogy térítse meg a költséget? Neeeeem. Hát elmegyünk mi magunk a barkácsboltba és veszünk festéket.

Hétvégén lefestjük és egy év után újra lesz szép ajtónk. De kizárólag akkor, ha addigis valaki nem érez rá hatalmas vágyat, hogy újra betörje, csak mert olyan szép, új fehér.

Gyökérzöldség

Címkék

Szeretném megosztani ezt az otthon talán kis dolognak számító hatalmas örömöt, ami tegnap este egy bevásárlás alkalmával ért. Boldoggá tett a francia Dia üzletláncban talált előre csomagolt nekem fehérrépa, másoknak pasztinák-nak mondott leveszöldség! A dobozon az a felirat áll, hogy “Zöldségek, mint régen”. Ilyen egyszer volt, hol nem volt zöldségre lelni nem könnyű ebben a gasztronómiai világvárosban. Piacon kell rá vadászni és mivel ezt nem tettem, húslevessel is csak Magyarországon táplálkoztam. De ma este lesz marhahúsleves! Mert marha, az mondjuk van elég. Éljen az “egyszeri” zöldség!

Parole-parole.. a francia duettek

Címkék

, , , ,

Feltűnt, hogy a franciák nagyon szeretik a duetteket? Úgy vannak vele, mint a sózott vajjal, amit lekvárral esznek. Szeretik nagyon, de tulajdonképpen csak a lekvárt cserélgetik a vajaskiflin. A pasi mindig mélyhangú, a lány pedig hol ilyen, hol olyan. Szóval gondoltam átfutni a nagy francia duetteken.

Parole-parole. Ugye nem kell bemutatnom az eredetileg egyébként Mina által énekelt olasz dalt, aminek refrénje végül mégis a franciáknak köszönhetően lett sokak számára ismerős. Talán nem véletlen. A páros nagyon jól ki lett találva: Dalida, hatalmas hajával – még Lana Del Rey is megirigyelné – és akcentusával, istennői bájával és nemmindennapi tehetségével egy fél országot vett le a lábáról. Állítólag hat nyelven beszélt tökéletesen. Olyan emberrel még nem találkoztam, aki ne ismerte és szerette volna. Johnny Hallyday sehol nincsen hozzá képest. A dalba beledumáló Alain Delonért, pedig ki nem volt oda anyámon kívül? Szóval óriási páros adta elő ezt az azóta is megunhatatlan klasszikust, amelyben olyan lírai fordulatok vannak, hogy egy trubadúr is megirigyelné. Kár, hogy Dalida öngyilkos lett.

L’amour physique sans issue

Ennél nagyobb duettet talán csak az életben is valóban párost alakító, szinte még tini Jane Birkin és a zseninek titulált Serge Gainsbourg alkotott a Je t’aime moi non plus-vel. Birkin kisasszonnynak köszönhetjük a Hermes táskán túl azt is, hogy egy akcentus lehet szexis. Az internetes pornó elterjedése előtt Jane szenvedélyes dalba öntött nyögdécselése mindenképpen fontos motívuma volt a fiatalok szexuális életének. Társaságokban mind a mai napig tud valaki valamit sztorizni ezzel a dallal kapcsolatban.

Aztán jött a Là-bas. Nem lábas, hanem lá-bá. Annyit jelent, hogy ott a távolban. A  legény a faluból a városba akar menni világot látni, amiről a nője persze megpróbálja lebeszélni úgy, hogy lelkiismeretfurdalást kelt benne. A női előadót egy metróban fedezték fel, mert akkor még nem volt megasztár és a metróban játszottak egy kis extráért a zenészek. Ez mellesleg azóta sem változott, hiába vannak ilyen tévéshow-k. Az énekes hölgy története, amilyen kedvesen kezdődik olyan csúnyán, drámába illően tér véget : barátja féltékeny lett a hirtelen jött sikerre és úgy gondolta, hogy kioltja az egyslágeres előadónő életét.

Úgy látszik a duetténeklés olyan, mint a paracetamol a gyógyszertáraknak. Biztos bevétel. A franciák nagy popmelódrámagyárosa, a francia sármtól sem mentes (azaz csúnya, de mégis helyesnek tartott) Marc Lavoine szintén elfelejtette, hogy kell bonjour-t köszönni, mióta elhagyta a csaja és úgy egyáltalán még a humorérzékét is elveszítette. Mindent elfelejtett ebben a dalban. Mi is elfelejtjük, főleg a női előadót, aki egy noném, de még a földiek sorába tartozó, közel-keleti, barna hang.

Aztán jött a francia megasztár, azaz a Star Academy, amelyben egy Julien Doré nevű fiú hangjára olvadoztak a lányok. Ő nagyon ügyesen befutott egy szólókarriert, csomó ismert dalt feldolgozott, majd egy fiatal csapat énekesnőjévél összeállva megalkották a Pour un infidèle, azaz egy Hűtlennek c. nótát. Ami azért lett jó, mert a lánynak tényleg olyan nyeszlett szőke hangja van, a fiúnak meg búgó bariton, a témája pedig mindig aktualitás. Mindezt erős amatőr dobos kezdéssel, Beatles-re hajazó retro csomagolásba tették és lett belőle a rádiókban óránként elhangzó tube.

Persze vannak fiú-lány számok, amelyek egyáltalán nem nyálasak és a rádiók sem játsszák őket unalomig. Az 1977-es vintage-nek számító Paul Martin története ilyen, aki egy narancsszínű hajkoronával megáldott lányról énekel miközben ő maga egy nyomdában dolgozik, 34 éves és egyedülálló. Ezt a számot legutóbb egy menő városi helyen hallottam, ahol a DJ játszotta gumizenének két francia élő rappelése között.

Fashionweek kalandok I. Lock-it Louis Vuitton

Címkék

, , ,

“Látod ott fent azt a hosszú erkélyes lakást?” – mutatok a Szajna parton álló épületre, ahogy sétálunk át a Pont Neuf-on barátnőmmel. – “Majd szólj, amikor oda meghívnak Téged egy buliba, mert  egyszer nagyon szeretném onnan megnézni a kilátást.” A barátnőm hangosan felnevetett és közölte, hogy jó, persze azaz bienszür. Alig egy hétre rá csörög a telefonom, a La Femme magazin művészeti vezetője hív. “Hello, megyünk a fashionweekre és Neked, mint divatszerkesztőnek ott a helyed.” Hangosan felnevettem és mondtam, hogy jó persze. Bienszür.

Aztán bolyongás a párizsi forgalomban  és már ott is találjuk magunkat Vuitton-éknál, Szajna parti irodaépületükben. 1867-től egy olyan nagyáruháznak adott helyet ez az épület, mint ma a Galeries La Fayette, csak éppen La Belle Jardinière-nek, azaz “A Szép Kertészlány”-nak hívták. Ma szerencsésebb és különösen jól öltözött Louis Vuitton alkalmazottak  dolgoznak ebben a legendás épületben.

Mi az új Lock-it Louis Vuitton ékszerkollekció bemutatására érkeztünk ide, a tető alatt elhelyezkedő pazar showroomba, azaz pontosan arra a futóerkélyes helyre, amit egy héttel azelőtt mutattam a barátnőmnek Szajna-parti sétánk során.

Pécsi lakatláz Párizsban is

Ahogy beljebb kerültünk, kedvesen feltették a kérdést, hogy tudjuk-e, honnan ered a lakatmánia.  Mire én határozottan rávágtam, hogy szerintem Pécsről, azaz Magyarországról, mert ott van a lakatfal. A minket fogadó Vuitton munkatársnak tágra kerekedtek a szemei és ránézett a press release-ére, hogy csekkolja az ötpontos válaszom. Én, mint ex-pécsi, nem gondoltam volna, hogy ilyen jó egykori városom PR-ja párizsi luxusmárka berkekben is!

A lakat szimbóluma az összekapcsolódást, a hosszú távú elválaszthatatlanságot, a biztonság jelentését hordozza magában és ezért a szerelmesek egyik közkedvelt szokása lett nyilvánosan, lakattal megpecsetélni összetartozásukat. Az eredetileg pécsi lakatfal tehát a világ több nagyvárosában reprodukálódott, a párizsi Pont des Arts hídon is növekvő tendenciát mutat a drótkerítésre akasztott gravírozott, minilakatok száma. Innen jött a nagy ötlete Vuitton-nak, hogy ezen fenomén köré építsék fel marketingjét az amúgy egyébként már régóta létező funkcionális eszköznek, a Lakatnak. Bravo Vuitton!

pontdesarts lakatfal párizsban

Lámurtuzsúr

A páratlan kilátás és a történelemi háttér mellett természetesen felfedeztük a szebbnél szebb lakatmotívumos bizsukat, azon bizonyos lakatok mini verzióját, amik egyébként a Vuitton táskák duplazipzárját is zárják már több, mint száz éve és amit néha cipősarkakra is rábiggyesztenek. A Louis Vuitton márka szerves részévé vált tehát a lakat. A Lock-it ékszerkollekció 15 darabból áll, karkötő, nyaklánc és gyűrű található meg benne az arany összes árnyalatában (fehér, rózsaszín és sárga) brillel illetve anélkül. Predesztinált sors vár ezekre az ékszerekre, hiszen LV táska után a hölgyeknek már emblématikus-romantikus ékszert is lehet ajándékozni. Kedves Urak, én úgy sajnálom Önöket!

Következő kalandunk a Tülériák kertjében ért minket egy Valentino divatbemutató után.

Folyt. köv. hamarosan.